Magyar ízeket húsvétra is!

Magyar ízeket húsvétra is!

húsvét a legnagyobb keresztény ünnep, több mint 2 milliárd ember legjelentősebb vallási eseménye. Hagyományai a keresztény szokásokhoz, és az ősi pogány rítusokhoz is kapcsolódik. Így nemcsak a feltámadás, az újjászületés, de egyúttal a termékenység és a tavasz eljövetelének ünnepe. Erre utal sok nyelvben az ünnepkör elnevezése, ahogy a német “Oster” szó is. Az angolszász tavaszistennő, Oestre nevéből ered a német elnevezés. A pogány istennő ünnepe ugyanis a mezőgazdasági munkák kezdetét jelző tavaszi napéjegyenlőség idejére esett. Emellett az angol és a német húsvét szavakban a felkelő Napra utaló „kelet” („East”, „Ost”) is ott rejtőzik. Vagyis egy ősi gyökereken alapuló keresztény ünnepről van szó.

A magyar elnevezés nem épp istennőre utal

Mi magyarok valahogy mindig kilógunk a sorból. A húsvét szavunk sem ószövetségi múltra, sem pogány istennőkre, még csak a feltámadás éjszakájára sem utal, csupán egyetlen, ámbár igen fontos dologra: a húsevésre. Azért volt ekkora jelentősége ebben az időszakban az önmagában ünnepnek számító húsevésnek, mert az ünnep a 40 napos nagyböjtöt zárja. Úgy tűnik a magyar ember a régi időben is igencsak szerethette a hasát, ha már a legnagyobb ünnepünk is az evésből eredeztethető nevet kapott.

Mi az a kókonya?

Ugye emlékszel az otthoni hagyományos, idény zöldségekkel és füstölt sonkával megrakott ünnepi asztalra, amiről a főtt, festett tojások sem hiányozhattak? A húsvéti vasárnapi mise fontos mozzanata volt, hogy a templomba kosárban vittételt, kalácsot, kenyeret, sonkát, kolbászt, tojást, tormát, vajat, bort a pap megszentelte. A magyar népnyelvben a kókonya a megszentelt sonka levében kifőtt tojást jelentette, de a középkorban még az összes húsvéti megszentelt hideg ételt ezzel a szóval jelölték.

Az életet adó víz

Kevés olyan keresztény ország van, ahol locsolkodáshoz használják az “új életet adó” vizet. Mi magyarok azonban azok közé tartozunk, akik szeretjük lányainkra, asszonyainkra önteni szagos, illatos vagy teljesen ph semleges, szénsavas, de mindenképp jéghideg módon ezt. Németországban ismeretlen szokás a locsolkodás, így szomszédasszonyunk kevéssé fogja érteni az effajta közeledést. A németek a “húsvéti vizet” a termékenység szimbólum mellett gyógyító tulajdonsággal ruházták fel. Ezt a vizet húsvét vasárnapjára virradó éjszakán, napfelkelte előtt kellett meríteni és hazavinni a fiatal lányoknak egy patakból. Út közben nem szabadott beszélniük, különben a víz elveszítette áldott gyógyhatását. Arra is ügyelni kellett, hogy se út közben, se otthon ne menjen veszendőbe egy csepp sem. Németországban a nagy becsben tartott, életet adó tiszta víz tiszteletére szokás a kutakat a feldíszíteni.

Ha már víz, legyen tűz is!

Ami viszont otthon nem szokás, de Németország szerte hagyomány, az a húsvéti tüzek gyújtása. Mint sok más húsvéti hagyománynak, ennek is pogány eredete van. A pogány időkben tüzekkel üdvözölték a Napot, amely az élet középpontjának fényét szimbolizálta.

A fagy feletti győzelmet és a hosszú téli időszak utáni ébredést, Jézus feltámadásának tulajdonítva a kereszténység is tovább vitte ezt a szokást. A tűz, a feltámadott Jézust és az örök lét fényességét szimbolizálja, ami bevilágítja a sötétség világát.

A szent tűz meggyújtása a húsvét előtti szombaton történik. A tüzet megszentelik, majd húsvéti gyertyákat gyújtják meg vele a hívők, akik ezeknek a gyertyáknak a fényével világítják meg a sötét templom belsejét a misén.

Magyar ízektől igazi a húsvét

A családi hagyományok életben tartása fontos a felnövekvő generáció számára. Tegyük teljessé az ünnepet, fessük meg a hímes tojásokat, lepjük meg a kicsiket az elrejtett édességekkel vasárnap és a lányokat se hagyjuk elhervadni.

Az ünnepi asztalra pedig kerüljön hagyományos kötözött, vagy paraszt sonka, majonézes torma, kalács és főtt tojás a ropogós, friss tavaszi zöldségek mellé.

Az igazi, otthon megszokott ízeket, a húsvét elengedhetetlen hozzávalóit keresd a hungarikumshop-ban! Tedd teljessé az ünnepet magyar ízekkel!

Húsvéti kínálat

Oszd meg ezt a cikket